Szeptember 29-én hétfőn 14órára behívtak a Bp. tv-hez. Amikor felfogtam, hogy egy élő műsorba fogok résztvenni felkészültem a legrosszabbra, a vádaskodó és megalázó betelefonálókra. Kellemesen csalódtam, a nézők közül senki nem bántott sőt, többen is a védelmemre keltek a műsorvezető negatív és élcelődő kérdései miatt. Mivel többször is rákérdezett, hogy normális dolog-e, ha egy nő mindent megbocsát a férfinak a szerelem érzésére hivatkozva. Nem értette a fiatal műsorvezető hogy miért nem „gyűlölöm” Zoltán-t még a HIV vírus átadásáért sem. Az egy órás adás alatt, ismételtem magam többször is, hogy az igazán szerelmes ember mindenért megbocsát. A szerelem öl, butít és nyomorba dönt! Vagyis nem lát, nem hal és nem fogja fel, a másik hibáit, mert a rózsaszín köd ezt nem engedi. Híres nagy költök és írók, akik találkoztak ezzel a ’fennkölt’ érzéssel, írták azt, hogy a szenvedés és gyötrődés ellenére köszönik a sorsnak, hogy megadta nekik a világ legszebb érzését.
Szeptember 19-én a fellebbviteli bíróság hatálytalanította Zoltán felmentő ítéletét és 20percen keresztül indokolta azt a döntést, hogy miért vizsgálják ki újra az egész direkt fertőzés büntető per ügyét. Iratellenességet, törvénytelenséget, szabálytalanságot állapítottak meg Dr. Mézesné bírónő munkájában, valamint azt hogy bírónőhőz méltatlanul viselkedett és nyilvánult meg az ítélethirdetésekkor.
Azért az már valami hogy az ügyészség és a fellebbviteli bíróság hisz nekem!
